Bővítmények létrehozása a Nette DI számára
A DI konténer generálása a konfigurációs fájlok mellett az úgynevezett bővítményekre is
hatással van. Ezeket a konfigurációs fájlban a extensions
szakaszban aktiváljuk.
Így adjuk hozzá a BlogExtension
osztály által képviselt kiterjesztést a blog
névvel:
Minden fordítóbővítmény a Nette\DI\CompilerExtension osztályból örököl, és a következő metódusokat tudja megvalósítani, amelyeket a DI-fordítás során hívunk meg:
- getConfigSchema()
- loadConfiguration()
- beforeCompile()
- afterCompile()
getConfigSchema()
Ezt a módszert hívjuk meg először. Meghatározza a konfigurációs paraméterek érvényesítésére használt sémát.
A kiterjesztések konfigurálása egy olyan szakaszban történik, amelynek neve megegyezik azzal, amelyik alatt a
kiterjesztést hozzáadták, pl. blog
.
Meghatározunk egy sémát, amely leírja az összes konfigurációs opciót, beleértve azok típusait, elfogadott értékeit és esetlegesen alapértelmezett értékeit:
Lásd a dokumentációt a sémában. Ezen kívül a dynamic()
segítségével megadhatjuk, hogy mely opciók lehetnek dinamikusak, például a
Expect::int()->dynamic()
segítségével.
A konfigurációhoz a $this->config
segítségével férünk hozzá, amely a stdClass
objektum:
loadConfiguration()
Ezt a metódust arra használjuk, hogy szolgáltatásokat adjunk hozzá a konténerhez. Ez a Nette\DI\ContainerBuilder segítségével történik:
A konvenció az, hogy a kiterjesztés által hozzáadott szolgáltatásokat a saját nevükkel előtagozzák, hogy ne
alakuljanak ki névkonfliktusok. Ezt a prefix()
teszi, így ha a kiterjesztés neve „blog“, akkor a
szolgáltatás neve blog.articles
lesz.
Ha át kell neveznünk egy szolgáltatást, akkor a visszafelé kompatibilitás fenntartása érdekében létrehozhatunk egy
aliast az eredeti névvel. Hasonlóképpen ezt teszi a Nette pl. a routing.router
, amely a korábbi
router
néven is elérhető.
Szolgáltatások lekérdezése egy fájlból
Szolgáltatásokat a ContainerBuilder API segítségével hozhatunk létre, de a már ismert NEON konfigurációs fájlon és
annak services
szakaszán keresztül is hozzáadhatunk szolgáltatásokat. A @extension
előtag az
aktuális kiterjesztést jelöli.
Mi így fogunk szolgáltatásokat hozzáadni:
beforeCompile()
A metódus akkor hívódik meg, amikor a konténer tartalmazza a loadConfiguration
metódusban az egyes
bővítmények által hozzáadott összes szolgáltatást, valamint a felhasználói konfigurációs fájlokat. Az összerakás
ezen fázisában aztán módosíthatjuk a szolgáltatásdefiníciókat, vagy hozzáadhatunk linkeket közöttük. A
findByTag()
metódus segítségével címkék alapján kereshetünk szolgáltatásokat, a findByType()
metódus segítségével pedig osztály vagy interfész alapján.
afterCompile()
Ebben a fázisban a konténer osztály már ClassType objektumként generálódik, tartalmazza az összes metódust, amelyet a szolgáltatás létrehoz, és PHP fájlként készen áll a gyorsítótárazásra. A keletkező osztály kódját ezen a ponton még szerkeszthetjük.
$inicializálás
A konfigurátor a konténer létrehozása után hívja
meg az inicializálási kódot, amely a $this->initialization
objektumba való írással jön létre az addBody() metódus segítségével.
Mutatunk egy példát arra, hogyan indíthatunk el egy munkamenetet vagy indíthatunk el szolgáltatásokat, amelyek a
run
címkével rendelkeznek az inicializálási kód segítségével: