Inject metódusok és attribútumok
********************************

.[perex]
Ebben a cikkben a függőségek Nette keretrendszerbeli presenterekbe történő átadásának különböző módjaira összpontosítunk. Összehasonlítjuk az előnyben részesített módszert, amely a konstruktor, más lehetőségekkel, mint például az `inject` metódusok és attribútumok.

A presenterekre is igaz, hogy a függőségek [konstruktoron |dependency-injection:passing-dependencies#Konstruktoron keresztüli átadás] keresztüli átadása az előnyben részesített út. Ha azonban létrehozol egy közös őst, amelyből a többi presenter öröklődik (pl. `BasePresenter`), és ennek az ősnek is vannak függőségei, akkor egy problémába ütközünk, amelyet [constructor hell |dependency-injection:passing-dependencies#Constructor hell]-nek nevezünk. Ezt meg lehet kerülni alternatív utakkal, amelyeket az `inject` metódusok és attribútumok (korábban annotációk) jelentenek.


`inject*()` metódusok
=====================

Ez a függőségátadás [setterrel |dependency-injection:passing-dependencies#Setteren keresztüli átadás] történő formája. Ezeknek a settereknek a neve `inject` előtaggal kezdődik. A Nette DI az így elnevezett metódusokat automatikusan meghívja rögtön a presenter példányának létrehozása után, és átadja nekik az összes szükséges függőséget. Ezért public-ként kell deklarálni őket.

Az `inject*()` metódusok tekinthetők a konstruktor egyfajta kiterjesztésének több metódusba. Ennek köszönhetően a `BasePresenter` más metóduson keresztül veheti át a függőségeket, és a konstruktort szabadon hagyhatja a leszármazottai számára:

```php
abstract class BasePresenter extends Nette\Application\UI\Presenter
{
	private Foo $foo;

	public function injectBase(Foo $foo): void
	{
		$this->foo = $foo;
	}
}

class MyPresenter extends BasePresenter
{
	private Bar $bar;

	public function __construct(Bar $bar)
	{
		$this->bar = $bar;
	}
}
```

A presenter tetszőleges számú `inject*()` metódust tartalmazhat, és mindegyiknek tetszőleges számú paramétere lehet. Kiválóan alkalmasak olyan esetekben is, amikor a presenter [traitekből |presenter-traits] áll össze, és mindegyik saját függőséget igényel.


`Inject` attribútumok
=====================

Ez a [property-be történő injektálás |dependency-injection:passing-dependencies#Property beállításával] formája. Elég megjelölni, hogy mely változókba kell injektálni, és a Nette DI automatikusan átadja a függőségeket rögtön a presenter példányának létrehozása után. Ahhoz, hogy be tudja illeszteni őket, public-ként kell deklarálni őket.

A property-ket attribútummal jelöljük meg: (korábban a `/** @inject */` annotációt használták)

```php
use Nette\DI\Attributes\Inject;  // ez a sor fontos

class MyPresenter extends Nette\Application\UI\Presenter
{
	#[Inject]
	public Cache $cache;
}
```

Ennek a függőségátadási módnak az előnye a nagyon tömör írásmód volt. Azonban a [constructor property promotion |https://blog.nette.org/hu/php-8-0-complete-overview-of-news#toc-constructor-property-promotion] megjelenésével egyszerűbbnek tűnik a konstruktor használata.

Másrészt ez a módszer ugyanazoktól a hiányosságoktól szenved, mint a függőségek általános property-kbe történő átadása: nincs ellenőrzésünk a változóban bekövetkező változások felett, és ugyanakkor a változó az osztály nyilvános interfészének részévé válik, ami nem kívánatos.


{{sitename: Best Practices}}